Az örökségünk könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló gazdag életművükből személyesen válogatták ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott - s mint szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.

Költő

Örökségünk könyvsorozat:

És mégis élünk

Vissza

Wikipédia

Ismertető:

Bartis Ferenc székely-magyar író és költő. A címadó versében a kisebbségi sors keserveit fogalmazza meg: „Hogyha sírunk: kiröhögnek. Hogyha küzdünk: fel is kötnek. Hogyha kérünk nekilöknek történelmi kárörömnek És mi mégis élünk…” E költeményt  először nyilvánosan 1956 november elsején szavalta el  Dsida, Reményik és Brassai sírjánál a Házsongárdi Temetőben Kolozsváron, amiért a Román Katonai Törvényszék hét évi nehéz börtönbüntetésre ítélte. A Bölcsőfelíratok a koporsókon c. versében újra éli a kisebbségi sors emlékeit: „Magyarságomat nem féltik, de félik, mert nincs tétje, csak „veszélye”  A Készültségi állapot c. versében a történelmi sors követelését fogalmazta meg a nemzetvédő székelyekkel szemben: „akárki légy, dicsőség vagy letagadott nemzet szégyen de akkor is mindenhol és mindenkor légy készenlétben!” Márton Áron századik születésévében c. versében  a börtönökben megkínzott erdélyi püspökhöz fordul:  „Parancsolj ránk, hogy akarjunk élni és győzni, merjük a pusztulást megelőzni, és nézzünk szembe magunkkal, mással, a törvényesített népírtással, az anyanyelv-tépő jogszabállyal…”  A költő többi versét is a drámai sorstapasztalás komorsága és az igazságtalanság miatti fölháborodás jellemzi.

Bartis Ferenc kötetét azon olvasóknak ajánljuk, akikben a nemzeti érzés a költőével egy lángon ég.

Terjedelem: 227 oldal.

Kötés: karton

ISBN: 963-87139-1-7

Ár: 1000-Ft.

Költő

Örökségünk könyvsorozat:

Senkid, barátod

Vissza

Wikipédia

Ismertető:

Csoóri Sándor Kossuth- és József Attila-díjas költő, esszé- és prózaíró, politikus.  Kötetének verseit a szerző válogatta „a maga kedve és szomorúsága szerint.” Gyűjteményét egyik legszebb, archaikus hangzású versével nyitja: „Anyám utakon lépdel, / s nem jut el sehova- /szegénység csillagától / sebes a homloka:” – Anyám fekete rózsa.  A Kezemben zöld ág c. versében így szól az örök álomba merült szeretett lényhez: ”Nem hiszem, hogy a halál el tudna venni tőlem. / Látom magamat benned, mintha gyönyörű sebben ülnék:”  A Virágvasárnap c. versében Szent István királyt idézi meg, hogy magyarság élményéről, erről a térítő-megtartó csodáról vallhasson: „De itt vagyunk, de megvagyunk, / nézzük, hogy nő a völgyi búza / s a szőlővirág hogy kígyózik / fölrepedt, égő homlokunkra.”  A  Verődöm, vonszolódom című hazafias versében a nemzet kiszolgáltatottsága, a magyarság szétszóratása, szétdaraboltsága fejeződik ki: „Ó, hány Mohács / zivataros délutánjából kellett kimentenem a / reményt, hogy ez a mai nap is még / a miénk legyen.” A hazához való kötődést így fogalmazza meg az Idegszálaival a szél c. versében: „Mint húsba vándorló szilánkot, /  hordod magadban romjait: / s ha sebesülésed ideköt, / ideköt gyógyulásod is.”

Ugyancsak közösségi hangoltságú verse a gyűjteményes kötet nevét adó Senkid, barátod című, melynek látomásaiban a próbák elé állított Lengyelország „villámsújtott krisztus szoborrá” merevedik, így téve a költő vádlón érzékletessé a testvérnép szenvedését.

Terjedelem: 167 oldal.

Kötés: karton

ISBN: 963-8129-80-8

Régebbi kiadás!

Ár: 500-Ft.

Költő

Örökségünk könyvsorozat:

Kétféle idő

Vissza

Wikipédia

Ismertető:

Csorba Győző Kossuth- és József Attila-díjas költő és műfordító életfilozófiáját így fogalmazta meg a könyvborító hátlapján olvasható önvallomásban: „Azért vagyunk e földön, hogy aki szintén e földön van, segítsük élni. Én sajátos eszközeimmel: a versekkel is szolgálni óhajtom e célt.” Lírájának jellemző területei: a lélek, a család, a kert, az élet és halál. Már első olvasásra feltűnik versinek sötét tónusa, mely komor ifjúságának utórezgése. Mély és hiteles érzelmi alap és az értelem fel-feltörő kontrollja: ez a kettőség adja költészetének egyéni karakterét, nyugtalanító feszültségét. Családi verseiben - a férj, a szülő és nagyszülő érzelmei kapnak hangot: Ritmus, rend, zene, Ötösfogatom, Megtörtént, Külön marad, Unoka.  Értelemszerűen foglalkoztatja a költészet maga. A Csak azt nem c. versében pokolba készülődő dudás önvádló panaszát halljuk: "csak azt nem, a dudát fújni, / azt nem tudtam megtanulni." Ifjú költőtársaiban egykori önmagát látja, vallja a Költők, fiatalok c. versében. S milyen a jó vers? „ami egyszerű tiszta nem szól bele álca fogás” Az idő múlása, a közelítő öregség, a barátok fájdalmas elvesztése a témája az Apasirató, A kézműves halála, Túl már c. írásainak. A verseim sorsa c. költeményében önemésztő fájdalommal kérdi: "Mikor már véreim nem védenek, / s azok se, kik még emberként szerettek: / lesznek-e akkor is, kik kézbe vesznek, / olvasnak, emlegetnek, értenek?" – majd határozottan dönt: „Ne maradjon belőlem semmi több, / csak amit élő érdeke szerint / táplálékként őriz meg az utókor.” A válogatás minden értő és érzékeny versolvasó bizalmára számíthat. A kiadványt a szerző fontosabb műveinek a jegyzéke zárja.

Terjedelem: 186 oldal.

Kötés: karton

ISBN: 963-8352-47-7

Régebbi kiadás!

Ár: 500-Ft.

Költő

Örökségünk könyvsorozat:

Kozmosz-magány

Vissza

Wikipédia

Ismertető:

Juhász Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas művész, a „kimondott teremtés” költője. Könyvének címével is kifejezi, hogy a költészet világegyetem a költő-lét egészében. A kötet kínálta szűkre szabott megmutatkozásban néhány versével az ötvenes évek megpróbáltatásokkal teli időszakát idézi. Ilyen  A tékozló ország: „ Riadtság, rémület, s dac a szemekben, de több a néma alázat, / a félelem lombosodik” a  Könyörgés középszerért… „Hallgasd meg végre panaszom: / e terhet én már nem bírom.” vagy  A sejtelem harangjai: „Rettegek, de nem ütök”  Közismert verse az archaikus beszédmódú  Szarvas ének, melyben az átváltozás motívumát vegyítette a csodaszarvas mítosszal: „Ott állt az idő hegygerincén, / ott állt a mindenség torony-csücskén, / ott állt a titkok kapujában, / szarva-hegye a csillagokkal játszott”  A Babonák napja csütörtök… az 56-ot követő korhangulat felidézése: „El kéne szaladni. / Itt kéne maradni.” A költő kitágítja a vers jelentését hasonlatokkal,  asszociációk sorával, gondolati váltásokkal, az idő szeleteinek egymásra rétegezésével, így  fejezve ki érzelmeinek szabad áramlását. Mindezek hatására a kép vízióvá válik, valóságos mitologikus világgá tágul, amelyben a mikrovilág épp úgy jelen van, mint a kozmosz. Új sorképzési módszert bevezető verse  A tízmilliárd éves szív… Eposzai, melyekből részleteket olvashatunk: a Fekete saskirály, Éposz szonettekből.  Az eposzok hősei egyszerű emberek, nagyszabásúvá a szenvedésük teszi őket, amelyet újra meg újra ellenpontoz a remény. Egyik legszebb verse a Rezi bordal: „Ne sírj ifjúság múlásán, / zúgó idő szárnyalásán.” A kötetet a költő addig megjelent műveinek felsorolása zárja.

Terjedelem: 191 oldal.

Kötés: karton

ISBN: 963-85706-3-6

Ár:  700-Ft.

Keresztury Dezső

Költő

Örökségünk könyvsorozat:

Féktelen idő

Vissza

Wikipédia

Keresztury Dezső  József Attila díjas költő, író, irodalomtörténész. Költészetének állandó ihletői a múlt nagy alakjai: Zrinyi, Berzsenyi a Barbár hattyú, Deák: „S alkudott szívós türelemmel,.. ha lépett, nehéz komolysággal az elérhetőt felmérve: nem szédült szakadékok s ormok közt roppant terhekkel vállán:” - A józanság lángelméi-  és Széchenyi: „de kik értették meg szívvel igéit? / hányan vitték kezdett munkáit végig? / Ki példa volna, amely kötelez, / követed-e, mikor követheted?”  A költő az örök szépség igézetét érzékelteti a Halk lépéssel c. versében:  „Mindig feljebb hágsz és egyre távolabb / látod lenn a völgyet: hallgatag, komoly / csendben mereng a táj… Tudsz-e itt magadban / pörölni sorsoddal, mikor a végtelen / folytatódás munkál mindenben,”  Más versei vígasztalnak: „El ne feledd …az orvos időt, mely emlékké oldja, / amit a kín lelkedbe égetett. / Különben nem bírnád az életet.”  Valaki tenyerében: „Sokszor éreztem: vége van, / megölnek, elvesztem magam, / s mindig túléltem: / sokszor éreztem eltűnök, / s a nap mindújra kisütött, / valaki lenyúlt értem:”  Keresztury tanár úr számára a költészet szolgálat: a nemes eszmék, a jó ügyek szolgálata, erre tanít választékos műveltséggel és bölcs nyugalommal.  Ezeket az értékeket mutatja fel, és hagyja örökül az elkövetkező nemzedékeknek.

Terjedelem: 215 oldal.

Kötés: karton

ISBN: 963-8129-97-2

Régebbi kiadás!

Ár: 500-Ft.

Költő

Örökségünk könyvsorozat:

Az öröm hiányzott

Vissza

Wikipédia

Ismertető:

Simonyi Imre József Attila díjas költő testamentumszerű címet adott utolsó könyvének: Az öröm hiányzott: „Hisz még a boldogságból is épp az öröm hiányzott!”  A költő magányos utazó volt, Szindbád rokonlelke. Sorsát a Leckemondás c. versében idézi fel szépítetlenül:  ”pedig tanár úr én készültem: tisztességből becsületből költőségből lírából komédiából tragédiából emberségből magyarságból európaiságból nyomorból szerelemből elhagyatottságból”  Simonyi Imre szabadságra szomjazó, megalkuvást nem ismerő értéktisztelő rebellis szellem: „Ameddig élek hagyjatok szabadon tévednem” –Fohász.  Írt portréverseket Adyról, József Attiláról, Németh Lászlóról, Bartókról: „dúdol a hit egy árva fuvolán”  Tímár Józsefről: kinek „minden kelleme… szakma-tudásán túli jelleme”  Krúdy verse önportré is: „Mi minden volt inkább, de messiás az nem volt… ettől még keresztje azért lehetett néki”  Töredék jellegű tömör megfogalmazású versei ön/iróniájukkal ütnek: Önéletrajz, Parancsra, Idő, kor,  Elfogyhatott, A tű foka, Együgyű dialógus, Miniatűrök, Hét bagatell, Epigrammák.  Célirányosan megszerkesztett, szabatos nyelvezetű, poénra kihegyezett verseinek igen magas az indulatszintje, de erős az indulatokat kordában tartó formafegyelme is. Költészete nemcsak tényekből, hiányokból is építkezik. Érzelmes emlékvilága nosztalgiáját gyakran lakonikusan ironizálja. További költeményeiben a sokat tapasztalt ember rezignált fájdalma, a világ dolgaival és reménytelen helyzetével való szembesülése, szeretetigénye szólal meg kendőzetlen őszinteséggel: Vers, Eszembe jutott, Zokogás.

Terjedelem: 190 oldal.

Kötés: táblás

ISBN: 963-8352-02-7

Régebbi kiadás!

Ár: 500-Ft.

Költő

Örökségünk könyvsorozat:

Az innen és túl

Vissza

Wikipédia

Ismertető:

Takáts Gyula Kossuth díjas költő élete, munkássága a Balaton és a Dráva közötti régióban gyökeredzik, melyet ő Zrínyi és Csokonai nyomdokain járva eposzok földjének nevez.

Szuverén költői szemlélete egymásba játszatja a vaskos realitást és a Berzsenyi emlegette "tündér változatok"-at, a kivételes szenzualitást és a bölcseleten érlelt tudást; így fogva össze végül "szent oltás frigyébe a valót és ideát."  Nem hiányoznak kötetéből olyan emlékezetes költemények, mint a Balatonparton; „Cseresznyefa. Kezemre permetez sok fehér szirom, és én játékosan a vízre hullatom.” Szülőföldem; „És ott, hová a szem aligha lát, a tónál állnak néma, kék hegyek, az égnek arcát tartják mellükön, s hajukban dísznek felhőt rejtenek.”  Az elmúlás ihlette költeményei a Magyar Waste Land-ek: „Tört prések… Elmaradt küllők az útba. Rom mögött a szilvát örökzöld befutja.”  Betűk tövén ott régtől: „Alszik moszatban a malom. Kereke áll”, a Két oszlop; „S az eltört kút fölött a két öreg diófa,.. mintha Philemon és Baucis volna, úgy tartja egymást féltő gondba”  Szerelmes verse: És ledobta horgonyát: „Ki ott álltál velem, zöld forrás hárfái fölött tavaszból átnyílt őszi szerelem.”  A költő fölkereste Csokonai, Madách, Berzsenyi kúriáit, emléküknek egy-egy verssel adózott. A hazai tradíció tudatos vállalását tovább mélyítik itáliai, görögországi, nyugat- és észak-európai útjain írott versei. A kötetben még olvashatunk A magyar orphikus versekből,  Epirammákat  és kedves költőjéről Csu Fu-ról.

Terjedelem: 167 oldal.

Kötés: karton

ISBN: 963-8352-12-4

Régebbi kiadás!

Ár: 500-Ft.